Kétségkívül a szeles év is segített Dániának abban, hogy az energiatermelésének 42%-át szélerőművek fedezzék. Mindezt annak ellenére, hogy tavaly két nagyobb szélerőműparkot (Anholt és Horns Rev) is leállítottak.

2014-hez képest, amely már önmagában rekord évnek számított a dán szélenergia-termelésben, tavaly 3%-os javulást mutatnak a hivatalos adatok. Lars Christian Lilleholt, energiaügyi miniszter jelentős előrelépésnek tekinti az eredményeket: "Remélhetőleg Dánia példaként szolgálhat más országok számára abban, hogy lehetséges egyszerre olyan ambíciózus zöld politikát folytatni, ahol a szélenergia és megújuló energiaforrások felhasználása kiemelkedő szerephez jut, illetve garantálni a villamosenergia-ellátás biztonságát és a versenyképes árakat."

Érdekesség, hogy 2015. szeptember 2-án Dánia kipróbálta, milyen egy egész napon keresztül - atomerőmű működtetése nélkül, kizárólag szélerőmű, napelemek, CHP-erőművek, illetve szomszédos importenergia útján - villamosenergiával ellátni az országot. Az egynapos akció pedig jó eredményeket hozott.

Ráadásul egy szeles júliusi napon Dánia szélerőművei nemcsak ki tudták szolgálni a villamosenergia igényeket, hanem a megtermelt villamosenergia 40%-át exportálták a környező országokba (Svédország, Norvégia, Németország). 

 
A dánok erős szélerőmű-telepítési programmal rendelkeznek, amelynek keretében 0,5 GW tiszta kapacitással bíró szárazföldi szélerőműveket és 1,5 GW kapacitású tengeri szélerőműparkokat létesítenek az évtized végéig, megduplázva ezzel jelenlegi kapacitásukat. Mindezek és a fenti eredmények fényében a dán kormány egyértelműen jó úton halad afelé, hogy 2020-ban már villamosenergia-termelésének 50%-át szélerőművei által fedezze.  

Források:

http://energinet.dk/EN/El/Nyheder/Sider/Dansk-vindstroem-slaar-igen-rekord-42-procent.aspx

http://www.theguardian.com/environment/2015/jul/10/denmark-wind-windfarm-power-exceed-electricity-demand

http://www.theguardian.com/environment/2016/jan/18/denmark-broke-world-record-for-wind-power-in-2015

A belga Doel atomerőmű 1-es reaktora szombaton ismét beadta a kulcsot, miután 3 nappal azelőtt újraindították egy korábbi meghibásodás miatt.

A belga kormány már határozott arról, hogy a Belgium északi részén fekvő, csaknem 40 éve működő atomerőmű 1-es és 2-es reaktorának üzemidejét 2025-ig meghosszabbítja. A döntést az energiaellátásban bekövetkező kimaradások jelentős kockázatával magyarázták.

Mindeközben Németországban - ahol a nukleáris energia felhasználását fokozatosan visszaszorítják - már igencsak lengetik a vörös zászlót a lehetséges környezeti következményektől tartva. A német kormány már jelezte, hogy hivatalosan is "kritikai észrevételeket" fognak tenni a belga hatóságok és Brüsszel felé a belga atomerőművek működési biztonsága tárgyában, mivel a közelmúltban számos, időben egymást követő, aggasztó események történtek a belga nukleáris létesítményekben. 

És nem is alaptalanok a német aggodalmak: 

Múlt év november 1-jén robbanás volt, majd ennek következtében tűz ütött ki a Doel-i atomerőműben.

Doel 3-as reaktorát a reaktor falán felfedezett temérdek hajszálrepedések miatt 18 hónapra leállították, majd tavaly novemberben újraindították. Ezt követően néhány héttel az Electrabel vízszivárgás miatt ismét kénytelen volt leállítani a reaktor működését. Várhatóan január 6-án fogják megint üzembe helyezni.

A 4-es reaktor jelenleg teljes kapacitással üzemel, de a belgák ezzel a reaktorral is megjárták a kálváriát. 2014. augusztus 5-én szabotázst követtek el az erőmű területén, amelynek következtében mintegy 65 000 liter olaj szivárgott el mindössze 37 perc alatt. A turbinákban súlyos károk keletkeztek. A reaktort csak 2014. december 19-én tudták újraindítani, ám egy évvel ezelőtt mintegy 30 dolgozónak és alvállalkozónak megtiltották az erőmű területére való belépést. A nyomozás jelenleg is tart, de egyelőre senkit nem gyanúsítanak a szabotázs elkövetésével.

Múlt hónap közepén egy másik botrány is kipattant a belga atomerőművek kapcsán. Az Electrolabel december 15-én bejelentette, hogy a Tihange-i atomerőmű 2-es reaktorát  újraindítják 21 hónapos leállás után. A leállás oka az volt, hogy több ezer repedés jelent meg a reaktor falán, így a létesítmény biztonságos üzemelése igencsak kérdésessé vált. A Tihange-i atomerőmű 1-es reaktora december 18-án állt le automatikusan, miután tűz ütött ki az üzemi terület egyik épületében. Ezt a reaktort december 26-án sikerült újra üzembe helyezni. 

Mindezek ellenére ma a belga belügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a közelmúltban történt automatikus reaktorleállások is mutatják, a biztonsági rendszerek működnek az atomerőművekben.

Források: 

http://www.lavenir.net/cnt/dmf20160103_00758623

http://www.dhnet.be/actu/belgique/le-reacteur-nucleaire-doel-1-s-est-arrete-tout-seul-568828c73570b38a57ef73ab

http://www.rtl.be/info/belgique/politique/prolongation-de-doel-1-et-2-doel-1-a-l-arret-cela-montre-que-les-systemes-de-securite-fonctionnent--783438.aspx

https://www.rt.com/news/327763-belgium-nuclear-reactor-offline/

https://www.rt.com/news/327457-belgium-nuclear-power-hendricks/

https://www.rt.com/news/326086-nuclear-reactor-relaunch-tihange/

Guangxi Zhuang Autonóm Régióban 2010-ben kezdődött meg a Fangchenggang Atomerőmű építése. A vietnami határtól 45 km-re található atomerőmű már elkészült 1-es reaktora 24 millió KW órányi áramot képes naponta termelni. A CPR-1000 nyomottvizes reaktor már 2015 októbere óta termel áramot, de hivatalosan csak az újév első napján helyezték üzembe. A szintén CPR-1000-es típusú 2-es reaktort várhatóan 2016 második felében indítják be. 

A Fangchenggang atomerőmű reaktorainak energiatermelésétől Kína azt várja, hogy a szénkibocsátása 4,82 millió tonnára, míg a CO2 kibocsátást cca. 11,9 millió tonnára csökkentheti. Mindemellett 64 000 új munkahelyet és 1,2 millió dollár helyi bevételt várnak.

Külön figyelmet érdemel, hogy a Fangchenggang Atomerőmű épülő 3-as és 4-es reaktora, amelyek egyébként Hualong 1-es típusú reaktorok lesznek, referenciaként fognak szolgálni a brit Bradwell B terveihez. 

Kína a korábbi években látványos atomenergetikai fejlesztésekbe kezdett. A fukushimai atomkatasztrófa után azonban az új atomprogramok jóváhagyását felfüggesztette, és az építési projektek csak 2014 után folytatódtak.

Kína jelenlegi működési kapacitása 25,5 GW. Ugyanakkor célul tűzték ki, hogy az atomerőművekből 2020-ra 58 GW-nyi energiát nyernek majd annak érdekében, hogy a CO2-, valamint szénkibocsátás csökkentésére tett vállalásukat teljesíteni tudják. 

Források:

http://www.world-nuclear-news.org/NN-Construction_of_Fangchenggang_plant_starts-0308104.html

http://www.thehindu.com/news/international/china-starts-first-nuclear-reactor-in-ethnic-minority-region/article8058763.ece

http://news.xinhuanet.com/english/2016-01/01/c_134970531.htm

http://english.cri.cn/12394/2016/01/01/3685s911015.htm

http://www.freepressjournal.in/first-n-plant-in-chinas-ethnic-minority-region-begin-operations/748607

Chile új energiapolitikája impozáns célt tűzött ki maga elé: 2050-re az energia 70%-át megújuló energiaforrásokból fogja nyerni.  

Az Energia 2050 című új nemzeti terv megalkotásának fő célkitűzése volt egy olyan nemzeti minimum megfogalmazása, amelynek mentén egy hosszútávú energiastratégia rajzolódik ki, megadva a választ arra a kérdésre, hogy milyen típusú energiamátrix keretében kívánják a chilei energiatermelést 2050-ben biztosítani. 

Az új stratégia egyértelmű célként fogalmazza meg, hogy a chilei energiatermelésben a megújuló energiaforrások jelenlegi 11,7%-os arányát a következő 34 évben 58,3%-al megnövelje. Ennek kiegészítéseként meghatározza, hogy az áramkimaradások időtartama 2035-re ne haladja meg az évi 4 órát, 2050-re pedig az évi 1 órát azáltal, hogy a lakosság számára biztosítják az egyetemes és egyenlő hozzáférést a modern és megbízható energiaszolgáltatásokhoz. Mindezek mellett a stratégia külön elvárásként fogalmazza meg, hogy hosszú távon Chile a három legolcsóbb energiaszolgáltatást nyújtó ország egyikévé váljon. Ennek legfőbb oka, hogy az elmúlt 5 évben 30%-al nőtt az energiaszolgáltatások ára, mivel Chile az olaj- és gázigényének 90%-át importálja.  

Tekintettel arra, hogy Chile számos természeti erőforrással rendelkezik, a megújuló energiaforrások 70%-os aránya nem is tűnik megvalósíthatatlannak. A 4000 km-nyi tengerparti sáv, valamint az Energia 2050-ben előirányzott pénzügyi támogatás komoly lehetőséget biztosít az ország számára, hogy aktív szereplővé váljon a tengeri energiaforrások fejlesztésének területén. Az átviteli hálózatok tervezett integrációja és bővítése minden valószínűség szerint a geotermikus, illetve a szél- és napenergia termelési technológiák további térnyerését hozza. A stratégiában megfogalmazott szándék komolyságának bizonyítéka, hogy decemberben bejelentették, az Atacama-sivatagban építenének vízi erőművet három tartomány biztonságos és megbízható energiaellátása érdekében.

Chile az Energia 2050 tervben foglaltak megvalósítására már 17 ajánlatot kapott. Az EDF, a GDF Suez, az Acciona és az Abengoa SA decemberben szerződött a chilei kormánnyal. 

Források:

http://zeenews.india.com/news/science/chile-adopts-plan-to-raise-renewable-energy-use_1840185.html

http://www.greentechlead.com/renewable-energy/chile-to-increase-renewable-energy-use-29485

http://www.carey.cl/download/CLR2014.pdf

http://www.pv-magazine.com/news/details/beitrag/19-of-chiles-electricity-to-be-solar-in-2050_100021504/

http://renewables.seenews.com/news/land-leases-signed-for-8-16-gw-of-renewables-in-chile-506293

A dél-afrikai Energiaügyi Minisztérium ma jelentette be, hogy további atomerőművek építését tervezi annak érdekében, hogy legkésőbb 2029-ig 9600 MW energiát tápláljon majd az országos hálózatba. A Koeberg atomerőmű, amely egyben a kontinens egyetlen atomerőműve is, Fokváros közelében fekszik, és az ország energiafogyasztásának 4%-át fedezi. Jelenleg az ország áramellátási kapacitáshiánnyal küszködik, amely hátráltatja az ipari termelést, valamint nem ösztönzi a befektetési hajlandóságot sem.

A Pénzügyminisztérium októberben 200 millió randot különített el arra, hogy megvizsgálják az atomerőmű-építési terv költségeit, előnyeit, valamint hátrányait. Ugyanakkor Pravin Gordhan miniszter kijelentette, hogy a finanszírozási kérdéseknél mindig a költségvetési óvatosság elvét fogják szem előtt tartani, a döntéshozatalt pedig a költséghatékonyság és az átláthatóság fogja vezérelni. Az elemzők szerint azonban az atomprojekt több mint 1 trillió randba, azaz 66 milliárd dollárba fog kerülni, és a hangzatos nyilatkozatok ellenére szinte biztos, hogy a kivitelezési szerződésekről szóló döntéseket zárt ajtók mögött, a teljes nyilvánosságot kizárva fogják meghozni.

Az első új atomerőmű építésére vonatkozóan a közbeszerzési eljárást már most decemberben megindították. A hírek szerint a ROSATOM, illetve a ChinaGuangdong pedig máris érdeklődést mutatott a projekt iránt. 

Források:

http://thebricspost.com/south-africa-begins-nuclear-power-procurement-process/#.Vn__L_nhDIU

http://news.yahoo.com/south-africa-initiates-nuclear-power-procurement-process-132332875.html

http://www.sabc.co.za/news/a/ffb6dc004b17ecf7a314eb445cadceaa/SA-initiates-nuclear-power-procurement-process-20151227

A francia atomerőmű egyik reaktora december 22-én kedd este 18 óra 15 perckor leállt, mert az egyik transzformátor meghibásodott. Az üzemzavar nem veszélyezteti sem a környezetet, sem az atomerőmű biztonságos működését. Az EDF szerdai tájékoztatása szerint a hiba kijavítása valószínűleg több hétig tart majd. Az 1-es reaktor továbbra is üzemképes.

A Flamanville-i atomerőmű a francia nukleáris energiatermelés 4,5%-át adja, amely egyben Normandia energiafogyasztásának 80%-át fedezi. Jelenleg az atomerőmű két reaktorral működik, egy harmadik, EPR típusú reaktor építése jelenleg is zajlik, amelyet számos kudarc övez.

Határidőcsúszások

A harmadik reaktor építésének még 2004-ben Jean-Pierre Raffarin kormánya adott zöld utat, amelynek eredményeként 2007-ben kezdődtek meg a munkálatok. Előzetesen úgy becsülték, hogy 5 év alatt befejezik az építékezést, és 2012-ben a harmadik reaktor is rákapcsolódhat az elektromos hálózatra. Ez utóbbi határidőt igen gyorsan 2014-re tolták ki. Ám 2011-ben a szakértők egyértelművé tették, hogy erre 2016 előtt nem kerülhet sor. Tavaly az EDF csoportnak újabb nehézségekkel kellett szembenéznie, így novemberben újabb határidő módosításra kényszerültek: a jelenlegi állás szerint a reaktor üzembe helyezésére 2018 végén - 11 évvel (!) az első kapavágást követően - fog sor kerülni. 

Többszörös kivitelezési költségek

Joggal merül fel a kérdés, hogy mennyire tartható az eredeti költségtervezet? 2005-ben a 3-as reaktor építésének becsült költsége 3,3 milliárd euró volt. 2008-ban már ez az összeg meghaladta a 4 milliárd eurót, arra hivatkozva, hogy a beton és az acél piaci ára várhatóan emelkedni fog. 2009 és 2012 között már a reaktorlétesítés költsége 6,5 milliárd euróra rúgott, de az EDF már ekkor jelezte, hogy újabb 2 milliárd euróval fog emelkedni. Idén szeptemberben pedig bejelentették a 3-as reaktor építése 10,5 milliárd euróba kerül majd.

Mikor lesz ennek a tendenciának vége? Megjósolhatatlan, ám annyi bizonyos, hogy minden egyes év késés újabb 700-800 millió euró plusz kiadást jelent majd, amely nemcsak a termelési költséget, hanem a végső fogyasztói árat is növelni fogja.   

Kivitelezési hibák

A hatóságok többszöri ellenőrzése során sorozatosan fény derült olyan kivitelezési hibákra, amelyek nemcsak működési nehézségeket okoztak volna, hanem az atomerőmű biztonságos működését veszélyeztették. Például a kivitelezés során használt beton minőségi problémái következtében számos repedés, lyuk keletkezett az építési felületen. Ennek következtében pedig a nyilvánosság már joggal prejudikálta a reaktor kivitelezési-minőségi, valamint biztonsági szintjét.  

Alvállalkozói problémák

A kivitelezést kezdetben olyan alvállalkozói cégcsoportok végezték, amelyek sem kompetenciával, sem megfelelő szakmai tapasztalattal nem rendelkeztek az atomerőmű építés terén. A mintegy 4000 alkalmazott közül csaknem 3200 dolgozót alvállalkozói szinten foglalkoztattak. Ennek jelentős részét külföldi - több esetben ciprusi offshore hátterű - kivitelező cégek alkalmazták, mindenféle munkavédelmi, illetve biztonsági előírások betartása nélkül. 2011-ben két halálos üzemi baleset is történt, amelynek következtében a bíróság több százezer eurós bírságot, börtönbüntetést szabott ki, illetve több kivitelező cég számára megtiltották, hogy Franciaország területén építési-kivitelezési munkát végezzenek. 

Források:

http://www.lemonde.fr/energies/article/2015/12/23/un-des-reacteurs-de-la-centrale-nucleaire-de-flamanville-a-l-arret_4837394_1653054.html

http://www.lemonde.fr/economie/article/2014/11/19/epr-de-flamanville-les-quatre-maledictions-d-un-chantier-controverse_4526032_3234.html

http://www.lemonde.fr/economie/article/2015/06/09/nouvelle-incertitude-sur-l-epr-de-flamanville_4650329_3234.html

http://www.lemonde.fr/planete/article/2014/11/18/nouveau-retard-pour-le-chantier-de-l-epr-de-flamanville-reporte-a-2017_4525539_3244.html

http://www.lemonde.fr/entreprises/article/2015/07/07/bouygues-condamne-pour-avoir-recouru-a-l-emploi-de-travailleurs-dissimules-sur-le-chantier-de-l-epr-de-flamanville_4674208_1656994.html

Múlt pénteken 22 óra 35 perckor tűz ütött ki a Tihange-i atomerőműben. A tűzoltóknak 20 perc alatt sikerült megfékezni a lángokat. Az atomerőmű 1-es reaktora automatikusan leállt. Az Electrabel csoport szóvivője szerint a tűz egy elektromos tápegységnél keletkezett, amely az atomerőmű nukleáris részétől teljesen elszeparált melléképületben található.

 A Tihange-i atomerőmű a német határtól 70 km-re fekszik. A három reaktor közül az 1-es a legrégebben üzembe helyezett reaktor (1975), amelynek működését már idén le kellett volna állítani, ám a belga kormány 2012-ben úgy döntött, hogy 2025-ig meghosszabbítja az üzemidejét. 

Érdekesség, hogy az atomerőmű 2-es reaktorát éppen december 15-én indították újra 21 hónapos leállás után. A leállás oka az volt, hogy több ezer repedés jelent meg a reaktor falán, így a létesítmény biztonságos üzemelése igencsak kérdésessé vált. Nem beszélve arról, hogy a hírt követően Németországban felélénkültek az Tihange-i atomerőművel szembeni tiltakozások. A 2-es reaktort egyébként 2023. február 1-jén állítják le véglegesen. 

Források:

http://www.rtl.be/info/regions/liege/incendie-a-tihange-un-blesse-grave-et-l-un-des-reacteurs-nucleaires-mis-a-l-arret-780418.aspx

http://www.levif.be/actualite/belgique/tihange-1-devrait-redemarrer-mardi-apres-l-incendie-dans-la-partie-non-nucleaire/article-normal-442847.html?utm_campaign=Echobox&utm_medium=social&utm_source=Facebook