Több ukrán és orosz hírportál szerint december 18-án baleset történt a Leningrád atomerőműben. 

A hírek arról szólnak, hogy a turbina gépházból nagy mennyiségű gőz áramlott ki a szabadba. Szakemberek szerint a gőz radioaktív volt. 

A Leningrád atomerőmű ugyanolyan típusú mint a csernobili, vagyis egy RBMK szovjet grafitmoderátoros atomreaktorról van szó, melynek hűtőközege nyomás alatti csövekben elgőzölgő könnyűvíz. E típusnál az aktív zónában keletkezett gőzt közvetlenül a turbinákba vezetik. Tekintettel arra, hogy a reaktor hűtővizében mindig találhatók radioaktív atommagok, a turbinákat szigetelni kell a külvilágtól. Így az egyik nagy hátránya, hogy a turbinák radioaktív szennyezettsége nagyobb ellenőrzött zónát igényel. A december 18-i balesetben e rendszerben történt a meghibásodás.

A második reaktort végül leállították. A hatóságok arra kérték a lakosságot, hogy ne essenek pánikba, ugyanis a keleti szél a radioaktív felhőt Finnország és Észtország irányába vitte. 

Források:

http://echo.msk.ru/news/ 

http://www.greenworld.org.ru/?q=ang_laes_201215

http://qha.com.ua/en/events-incidents/accident-occurred-at-leningrad-nuclear-power-plant-photo/135374/

http://www.express.co.uk/news/world/628592/Chaos-Russians-flee-Chernobyl-style-plant-radioactive-leak

https://netzfrauen.org/2015/12/20/35107/

http://www.delfi.lt/news/daily/world/atomineje-elektrineje-rusijoje-avarija-pasklido-radioaktyvus-garai.d?id=69901534

http://www.15min.lt/naujiena/aktualu/pasaulis/atomineje-elektrineje-prie-sankt-peterburgo-avarija-57-557395

Már 2012-ben szárnyra kelt az a hír, hogy 2020-ban üzembe helyezik az első francia negyedik generációs atomreaktort a Gard megyei Marcoule-ban. Ezt erősítette meg az AREVA csoport ma megjelentett közleménye, miszerint egy keretmegállapodást írtak alá a CEA vezetőségével, amelynek értelmében 2016 és 2020 között építési munkálatokat végeznek 370 millió euró értékben a Marcoule-i erőmű területén.

Franciaország korábbi hosszú távú energiapolitikai stratégiája kiemelt szerepet szánt a nukleáris energia számára, amely egy ambíciózus reaktorépítési programot (Astrid program) jelentett. Ugyanakkor a francia Állami Számvevőszék egy tanulmánya már 2012-ben egyértelműen cáfolta, hogy a nukleáris energiatermelés olcsó lenne. A tanulmány szerint az 1978 és 2002 között üzembe helyezett 58, jelenleg is működő atomreaktor átlagos beruházási költsége 1,25 millió euró/MW-ra jött ki. A tanulmány továbbá kitért arra is, hogy a következő generációs atomerőművek ennél jóval drágábbak lesznek, elsősorban a szükséges biztonsági előírások miatt. A 2006-ban elkezdett Flamanvielle-i atomreaktor, melyet eredetileg 2012-ben kellett volna átadni, előre láthatóan csak jövőre kezdhet el működni, és az ár a korábbi építési átlagár majd háromszorosa.

Ennek ellenére Franciaország egyelőre nem siet bezárni a meglévő nukleáris erőműveit. Ugyanakkor a francia nemzeti energetikai átmenetről szóló törvény szerint fokozatosan csökkenteni kezdik a nukleáris energiától való függőséget, és a mostani, több mint 75 százalékos szintről 2025-re 50 százalék alá "igyekeznek" szorítani, miközben a megújuló energiaforrásokból nyert energiatermelési szintjüket 2030-ig 32 százalékig fogják feltornászni. Ennek eredményeképpen az Astrid programot idén felülvizsgálja a kormány, amelyről a jelentést 2016-ban teszik majd nyilvánossá.

A fentiekre tekintettel bár a gyorsneutronos atomerőmű megépítése mellett szól, hogy a reaktor képes lesz elégetni a különböző ipari folyamatokból kikerülő szegényített urániumot is, nincs garancia arra, hogy belpolitikai vagy gazdasági, illetve biztonsági megfontolásokból nem állítják le az Astrid programot. 

Miközben itthon azt sulykolják, hogy Magyarországon új atomerőművet kell építeni, addig nagy valószínűséggel az atomerőműveiket fokozatosan lekapcsoló Németországgal szemben "bezzegországként" emlegetett Franciaországban is fordulhat a kocka, ugyanis csaknem két hete jelentették be, hogy az "atommániás franciák" feltörekvő szereplői akarnak lenni a globális szélenergia piacnak.